Műhelymunka 2018.05.19.

2018. május 19-én szombaton iskolánk tanári kara egész napos továbbképzésen vett részt az EFOP 3.3.7-17 „Informális és nem formális tanulási lehetőségek kialakítása a köznevelési intézményekben” című nyertes pályázatunknak köszönhetően. Ismét Két csoportban vettünk részt a műhelymunkában, amelynek az volt a célja, hogy bővítsük ismereteinket az élménypedagógia módszereiről és a kreatív gondolkodás fejlesztésének módszertanáról.

A problémamegoldó gondolkodásról tartott előadáson az alábbi témákat érintettük:
– hat kalap módszer: a hat kalap a gondolkodás hat különböző irányát szimbolizálja, tehát egy időben egy nézőppont felé irányítjuk a gondolkodásunkat
– mandala módszer: egy mértani formák (körök, négyszögek, sokszögek stb.) alkotta ábráról van szó, amelynek lényege a középről való kiindulás logikája és a szimmetria
– véletlen szó módszer: a véletlen szavak módszerét Edward De Bono dolgozta ki, s A KRETÍV ELME – 62 gyakorlata a kreativitás növelésére c. könyvében publikálta
– scamper (gondolat ugrasztás) módszer: Osborn által kifejlesztett módszer. A megközelítés lényege, hogy valami új létrehozása egyszerűen valami meglevőnek a megváltoztatása.
– az öt miért módszere: bármilyen problémával kapcsolatban tegyük fel a kérdést: „MIÉRT?” Ha ezt megválaszolják, kérdezzük meg: „MIÉRT VAN EZ ÍGY?” Ha a miértet ötször megismételjük, garantáltan megértjük, mi a probléma lényege. Áttörjük a felszínes megértés burkát, és megpillantjuk a probléma gyökerét.
– metaforagyártás
– asszociációs háló, tábla

Innovációs műhely: A továbbképzés első szakaszában a ráhangoló kommunikációs feladat után az előadó az élménypedagógia jelentőségéről beszélt frontális keretek között. Az élmény eszköz, mely hozzásegít bennünket szokatlan helyzetek átéléséhez, és így hasznos tanulságok levonásához. A tapasztalatok segítik az egyén személyiségének és mentális képességeinek fejlődését, mások jobb megismerését és növelik a csapatmunka hatékonyságát. Az élménypedagógia a középiskolás korosztály figyelmét a többiek és önmaguk megismerése felé irányítja, nyitottabbak lesznek új és valós élmények felé. Az emberi kapcsolatok, a szolidaritás és összetartás, az empátia és a többiekkel elért sikerek válnak fontossá. A tapasztalatok szerint az élménypedagógia jó hatással van a kommunikációs képességekre, a kooperációra, az önérvényesítő készségek fejlesztésére és a tolerancia erősödésére. Az esetleges kudarcokban és a gyakori sikerélményekben megtapasztalt személyes felelősség hozzájárul a tudatos énkép kialakulásához. Az értékelés segíti a résztvevőket az élmények feldolgozásában, a tanulásban, az új tapasztalatok tudatosításában. A továbbiakban kiscsoportos foglalkozás keretében több hasznos csapatépítő módszerrel ismertette meg csoportunkat az előadó.

A továbbképzésen készült fényképek:

« 1 A 2 »
« 1 A 2 »